A március végéig az összes EU-s pályázatot kiírták, a jövő tavaszi választásig pedig mindet el is bírálják - írja a vg.hu. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszélt arról, hogy akár 1000 milliárd forintos hazai forrással egészítheti ki a kormány az uniós támogatásokat és ősszel döntés születhet a legnépszerűbb pályázatok keretemeléséről. A kormány célja, hogy év végéig az egyes operatív programok kötelezettségvállalása elérje a 85 százalékot.
A tavalyi 52 milliárd, és az idénre a költségvetésben biztosított legalább 152 milliárd forint után jövőre akár az 1000 milliárd forintot is elérheti a 23 megyei jogú város által a Modern Városok Program fejlesztéseire lehívott összeg - jelezte egy mai székesfehérvári eseményen Csepreghy Nándor.
Számos uniós, vagy magyar költségvetésből finanszírozott nagyobb beruházásnál annyira durva a költségnövekedés mértéke, hogy az már felveti a visszaélés gyanúját, ezért vizsgálat szükséges - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elárulta: az egyik legutóbbi kabinetülésen 30-40 ilyen beruházást tárgyaltak át, és "sorba kellett nemet mondani, vagy utólagos vizsgálatra visszadobni" a projekteket, mert akkora a költségnövekmény jelentkezett náluk. Szerinte nem életszerű, hogy a 2-3 éve kidolgozott fejlesztési tervekhez képest immár 100-200%-os költségnövekményeknél járunk és vizsgálat szükséges, beleértve a saját városát érintő tram-train beruházást is. A Kormányinfón egyéb témákban elhangzott fontosabb üzenetek:
Már 3300 milliárd forintnyi forrásnál jár a Modern Városok Program keretében rögzített fejlesztések összege, melynek 4-6 százaléka jut közvetlenül smart city megoldásokra- mondta el Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese a Portfolio Smart City 2017 konferenciáján. A különböző városok esetében azonban más és mást jelenthet az okossá válás.
Az Európai Bizottsággal folytatott fejlesztéspolitikai vitáink száma nem csökkent, hanem nőtt, és várhatóan tovább nő, mivel bejönnek politikai megfontolások is a szakmai érvek mellé - vetítette előre a mai parlamenti projektmenedzseri ülésen Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint a Bizottság olyan ügyeket is újra megnyitott, amelyekről korábban már kiadott éves értékelést, így tehát a feszültség fokozódik, de "a költségvetés kellően stabil ahhoz, hogy az előfinanszírozást hosszú hónapokig tudja biztosítani". Hozzátette: a viták "akár a makrogazdasági pályára is hatással lehetnek". Az eseményről készített másik szakmai összefoglalónk a várható fontos változásokkal:
Az osztrák életszínvonal megközelítéséhez 5-6%-os folyamatos gazdasági növekedésre lenne szükség, de közben a Magyarországon belüli területi különbségeket is csökkenteni kell és ebben is segítenek az uniós források - többek között ezt hangsúlyozta az EU-források felhasználásáról szóló mai parlamenti vitanap kezdetén Lázár János.
"Az EU-források felhasználási tapasztalatai - Gyorsaság és/vagy fenntarthatóság?" témakörében rendezett első panelbeszélgetésen Csepreghy Nándor a kormány képviselőjeként, illetve piaci-kutatóintézeti szakértők fejtették ki meglátásaikat az EU-pénzek makrogazdasági hatásairól és következményeiről a Portfolio Uniós Források 2017 című konferencián.
Nem várható, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése során sokszorosára növekedjenek a költségek - mondta Csepreghy Nándor az ATV-ben szerda este. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára esküt is tett arra az adásban, hogy Paks-ügyben nem fognak emelkedni a költségek. Példaként a Puskás stadion beruházást említette, amelyre állítása szerint a kormány az eredeti tervek szerint is 180 milliárd forintos büdzsét fogadott el.
Akár 150 ezer forintot is kereshetnek egyetlen pályázat értékelésével az állami projektértékelők, de a minimum tiszteletdíj 10 ezer forint - írja a vg.hu. Az értékelők díjazása a kedvezményezetti körtől, a kiválasztási eljárásrend típusától és az igényelt támogatás összegétől függ. Cserébe nemcsak vagyonnyilatkozat tételt, hanem nemzetbiztonsági ellenőrzést is kell vállalniuk a szakértői névsor tagjainak.
A szerda éjfélkor megnyílt uniós kapacitásbővítési pályázat 18 milliárd forintos keretösszege 40 milliárd forinttal 58 milliárd forintra fog nőni és 120-130 milliárd forintnyi támogatási igényig nincs tényleges hatósági szándék a pályázat felfüggesztésére - hangzott el a mai parlamenti projektmenedzseri ülésen. A jelentős keretemelést már a korábbi üléseken is szorgalmazták a pályázati tanácsadói szakma képviselői, amely így beért, de a döntésben az is szerepet játszott, hogy ezekről az uniós pénzekről gyorsan lehet dönteni és gyorsan ki is tudják fizetni a céljuttatásban érdekelt állami dolgozók. A hír összességében nagyon kedvező azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, amelyek termelési kapacitásaik bővítése érdekében nagy lendülettel ráugrottak a pályázatra, és már 48 milliárd forintnyi igényt benyújtottak. A mai jelzés alapján ugyanis jó eséllyel kapni fognak pénzt, hiszen várhatóan február 28-ig nem is függesztik fel a pályázatot. A mai eseményen számos további fontos információ is elhangzott az uniós pályázatok részleteiről.
A Modern Városok Program eddigi állomásain rögzített fejlesztések teljes becsült forrásigénye jelenleg 2448 milliárd forint, és ez már jövő hétfőn tovább fog nőni Orbán Viktor szegedi látogatása nyomán - tudtuk meg a Miniszterelnökségtől. A kormányfő az országjáró körút keretében tavaszig még további három megyei jogú városba is ellátogat megkötni a megállapodásokat, így a Modern Városok Program teljes forrásigénye csak azt követően válik véglegessé. Az alábbiakban táblázat segítségével mutatjuk be, hogy most hol tartunk és honnan mennyi forrás ment ki eddig a fejlesztések előkészítésére.
Idén új kifizetési rekord várható az uniós támogatások terén és ennek elősegítésére unortodox, akár 12-24 havi céljuttatási rendszert is bevezethet a Miniszterelnökség - jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A tárca miniszterhelyettese világossá tette: csak 2020-2021-re lehet kifizetni az összes EU-támogatást, de már a jövő tavaszi választásokig meg lesz az összes pályázat nyertese, így a gyors döntéshozatal a Brexit miatt esélyes pénzvesztést is segíthet elkerülni. Csepreghy hangsúlyozta, hogy nem folytat presztízs vitákat a kormány az Európai Bizottsággal az állami pályázatértékelők kijelölése témájában, így engedmény várható. Közben a másik vitapontban, a bőkezű szállítói előleg rendszer megtartásáért még küzd a kormány Brüsszellel. A beszélgetésből kiderül az is, hogy miért ugrott meg nyár óta bő 700 milliárddal a Modern Városok Program becsült költségigénye és az is, hogy jócskán csökkenhet még a négyes metró miatt esélyes uniós büntetésünk mértéke.
A korábban jelzett 1500-1700 milliárd forint helyett immár 2336 milliárd forintnál jár a Modern Városok Program projektjeinek teljes forrásigénye és ebben még nincs is benne az a 4 vidéki nagyváros, amelybe áprilisig látogat el Orbán Viktor kormányfő - írja a hvg.hu. A lap által megkapott adatok szerint ebből a brutálisan magas összegből 2016 végéig még csak 50 milliárd forintot kaptak meg a városok.
Nagyjából fél év múlva dől el, hogy az Európai Bizottság végülis mekkora bírságot szab ki Magyarországgal szemben a négyes metró beruházásnál az OLAF által talált szabálytalanságok alapján - jelezte Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Világgazdaságnak adott interjúban azt is mondta, ezt a bírságot elbírja a magyar büdzsé - lévén már ki is fizette -, de később be kell majd hajtani ezt az összeget a visszaélésekkel érintett cégektől és magánszemélyektől. Azt is elárulta, hogy melyik az a három magyar intézmény, amelynél immár február elsején elindul az elektronikus közbeszerzés, míg az összes többi magyarországi szereplőnél ez csak december 31-től lesz kötelező.
A Közbeszerzési törvény mostani változtatásával az a célja a kormánynak, hogy a versenyjogi elvárások teljesítése mellett minél több lehetőséget tudjon biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak "annak érdekében, hogy egyre több közbeszerzéshez hozzáférjenek" - indokolta az egy éve hatályba lépett törvény múlt héten elfogadott módosítását a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint arra lehet készülni, hogy a piaci változások miatt időről-időre változni fog még a törvény és részben ezekkel indokolta a civilek által bírált, a korrupciós kockázatokat növelő, jelentős értékhatár-emeléseket is. Az interjúból az is kiderül, hogy a korábban tervezett háromlépcsős átállás helyett kétlépcsős lesz 2017-ben a teljeskörű elektronikus közbeszerzésre való áttérés Magyarországon.
Az idei évi mintegy 1600 milliárd forint után jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi uniós támogatást fizethet ki a magyar állam a nyertes pályázóknak - jelezte egy mai egri sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának jövő évre vonatkozó jelzése 500 milliárddal kevesebb, mint amit egy hónapja Lázár János, a tárca vezetője vázolt. Az alacsonyabb célszám mai bemondása azután történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tegnap azt javasolta: megfontolandó lenne egyenletesebbé tenni az egyes évekbeli EU-s pénzkifizetés tempóját.
Azon a három területen túl, amit egy múlt heti jogszabály-változásban rögzítettünk, jöhet még egy változás az EU-pénzek területén - jelezte a Miniszterelnökség által szervezett fejlesztéspolitikai konferencián a tárca miniszterhelyettese. Csepreghy Nándor tájékoztatása szerint ez a változás a pályázatok kiírása körüli vitákat lezáró módszert takarja, azaz ha a minisztériumok egymás közötti vitájában nem sikerül megállapodni, hogy egyes források potenciális kedvezményezettje ki legyen, akkor a döntés a kormány elé kerül.
A csütörtöki uniós fejlesztéspolitikai konferencia keretében nagy bejelentésekre készül Lázár János és felfedi a teljeskörű uniós pénzfelfüggesztés elkerülése érdekében Brüsszellel kötött alku hátterét is - hívta fel a Portfolio figyelmét Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese úgy fogalmazott, hogy a miniszter minden lényeges kérdést érint majd csütörtök reggeli beszédében, ami a fejlesztéspolitika terén az elmúlt hónapokban lényeges volt, illetve az előttünk álló időszakban fontos lesz.
Magyarország jól áll a 2014-2020-as uniós forrásokra vonatkozó pályázati felhívások meghirdetésével, az adatok tükrében reális a kormánynak az a törekvése, hogy jövő nyárig a teljes forrás hozzáférhető legyen - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a Magyar Hírlap szombati számában közölt interjújában.
Nehéz volt a múlt szerdai brüsszeli tárgyalásunk és az aszfaltügy lezárása után is várhatók még kemény viták Brüsszellel - jelezte a mai Kormányinfo tájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. Utóbbi kapcsán a Portfolio úgy tudja: a napokban küld a kormány egy fontos levelet az Európai Bizottságnak, amelyben a brüsszeliek által szeptemberben feltett kérdésekre küld tételes válaszokat. Ezeken a válaszokon sok múlik, konkrétan az, hogy a nyáron lezajlott uniós audit után folyósíthatók-e az uniós források. Csepreghy Nándor, a tárca helyettes vezetője egy tegnapi interjúban már jelezte, hogy bizonyos területeken hajlandó lenne engedni a kormány.
